Szent Miklós története

Magyarországon a Mikulás elnevezés egyértelműen Szent Miklóshoz püspökhöz kötődik. A legenda szerint a püspök városában volt egy szegény család, ahol három hajadon lány élt, akik hozomány nélkül nem tudtak férjhez menni. Szent Miklós elhatározta, hogy segít rajtuk, és az éj leple alatt titokban egy pénzes erszényt hagyott a szegény ember házának ablakában. (Az, hogy ezt meddig csinálta a püspök, nem tudni biztosan. Az egyes források különböző időintervallumot jelölnek ki. Van, amelyik szerint 3 napig, van olyan is, amely szerint 3 évig járt Szent Miklós a szegény ember házához aranyat csempészi az ablakba).

A püspök legendája a (más országokban népszerű) kéményen érkező télapó képét is megmagyarázza, ugyanis a történet egyik változata szerint, akadt olyan este, amikor nem volt nyitva az ablak, ezért Szent Miklós a kéményen át dobta be az aranyat, amely beleesett az egyik lány harisnyájába, mert az a kandallónál száradt éppen.

Ezen legendák, és Szent Miklós december 6-ai ünnepe miatt terjedt el a 19. században, hogy a Mikulás az ablakba tett tiszta cipőkbe ajándékokat helyez.

A 20. századra Szent Miklóst már nem püspöki tevékenysége miatt emelték ki az szótárak, hanem a jótékonyságára helyezték a hangsúlyt. Manapság pedig szinte kizárólag csak az utóbbiról tevékenységéről szólnak a lexikonok.

A Télapó szó eredete

Magyarországon elterjedt nézet, hogy a Télapó szó az 1950-es években keletkezett a kommunista vallásellenesség hatására. Az orosz "fagy apó" kifejezés fordításaként kezdték el használni a "tél apó" kifejezést.

Ám ez az elmélet nem teljesen állja meg a helyét, ugyanis a Télapó elnevezés már a 19. században is előfordult. Néhány irodalmi műben (pl.: Arany János, Mikszáth Kálmán, Gyulai Pál néhány alkotásában) máig olvasható.

Nem állja meg tehát a helyét az az elmélet, hogy a Télapó név csak a Mikulás helyett, mesterségesen kitalált kifejezés. Sokkal inkább helytállóbb azt mondani, hogy ez a több száz éve a nyelvünkben jelenlevő szó, mai jelentését fokozatosan vette fel az évek során.

A modern Mikulás

Szent Miklós keresztény legendája mára átalakult. Egyfajta globális Mikulás fogalom bontakozott ki a szekularizáció és a tömegkultúra hatására. A különböző népek Mikuláshoz köthető szokásai elkezdtek összeolvadni.

A német hagyományok miatt népszerű volt még néhány évtizede a krampuszok jelenléte a Mikulás mellett. Az emberek ezenkívül úgy tartották, hogy a Télapó a mennyben él, és onnan figyeli a gyerekeket, hogy jók voltak-e. Ma viszont már a gyermekek közt általános vélekedés, hogy a Mikulás Lappföldön él, és rénszarvasok húzta szánnal közlekedik.

A Mikulás kinézete

A Mikulás kövérkés, piros ruhás megjelenését sokan a Coca Cola gyár befolyásának tulajdonították, ugyanis a cég 1931-ben találta ki az itala népszerűsítéséhez ezt a Télapó figurát.

Ez az elmélet azonban téves, ugyanis egy 1928-ból fennmaradt magyar gyermekkönyv hasonló módon ábrázolja a Mikulást, tehát ebben az időben ez a fajta megjelenítés már valószínűleg kialakult.
Forrás: https://www.csaladinet.hu/hirek/szabadido/karacsony/21119/mikulas_telapo_honnan_erednek_melyiket_hasznaljuk

A Mikuláshoz köthető magyar néphagyomány mára jelentősen megváltozott: míg a két világháború között a Mikulás még a mennyben élt, és segítői az angyalok vagy a krampuszok voltak, addig az elmúlt években a Mikulás már Lappföldön él, szánját pedig rénszarvasok húzzák

A mi Télapónkat, vagy Mikulásunkat igencsak változatos módon hívják a világ különböző országaiban. Ahogy korábban kiderült, Amerikában és Kanadában Santa Claus kapta meg a Mikulás szerepét, ami a - magyarul nem túl bíztatóan csengő - holland Sinterklaas névből alakult át. Sokan tudják, hogy Finnországban Joulupukki a Mikulás neve, hiszen hozzánk is ellátogatott repülővel, a franciáknál Père Noël, Brazíliában, Peruban és Spanyolországban Papá Noel, lengyeleknél pedig Mikołaj a Télapó neve.